A magyar ember leleménye a pálinka készítés terén kimeríthetetlen, mindenből lehet pálinkát készíteni, amiből lekvár készül, tartja a hagyomány. Nos, a szőlő, mint lekvár igen ritka madár volt nagyszüleink kamrájában, mert ebből ugye jó esetben bor készül, esetleg mazsola a lepényhez. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne szőlőből is kitűnő párlatot készíteni, hiszen a jó alapanyagok minden tulajdonságával rendelkezik. Ez az állítás már be is bizonyosodott az elmúlt évek pálinkafőző gyakorlatában. Különösen igaz ez, ha illatos, karakteres fajtát választunk, mint például a sárgamuskotály. Ennek a fajtának különösen jó termő területe hazánk és a Somló talaja még fokozza a gyümölcs jellegzetességeit. A kissé nehéz, édeskés, fűszeres aroma finoman kesernyés utóízzel és karakteres illattal párosul. Az aranysárga szőlőszemek utánozhatatlan íz-élménye szelíden köszön vissza a palackba zárt italban. Még a gyakorlatlan kóstolók is azonnal tudják kivel van dolguk, hiszen a virágmézre emlékeztető aroma és a semmihez sem hasonlító bódító illat, még az erősebb alkoholos párlatokban is megmarad.
